Veszprémben születtem, ahol gyerekkoromat is töltöttem, a középiskolát pedig Balatonalmádiban jártam ki. Az ELTE TTK-n szereztem növénybiológus mesterdiplomát és angol szakfordító oklevelet 2007-ben. Ezután jöttem ki a Rutgers Egyetemre, itt szereztem meg doktori fokozatomat 2015-ben, szintén növénybiológiából. Azóta kutatóként dolgozom. Jelenleg West Windsorban lakom feleségemmel és hétéves lányommal, Ritával, aki a 3. osztály tanulója.
Mindig fontosnak tartottam, hogy tevékenyen segítsem a közösségeket, ahová tartozom. PhD-hallgatóként egy évig voltam alelnöke a Rutgers növénybiológus diákjai szövetségének (Cook Researchers of Plant Science); később egy évig voltam a Rutgers Posztdoktori Szövetség (Rutgers Postdoctoral Association) elnöke. Ezalatt jó néhány kisebb-nagyobb sikeres esemény szervezését vezényeltem le. Emellett fontosnak tartom a fiatalok mentorálását: kilencszer voltam zsűritagja a North Jersey Science Fair-nek (középiskolás kutatók versenye), és sikeresen mentoráltam több diákot a Rutgersen.
New Brunswick magyar közösségével hamar megismerkedtem, először a HAAC-ba és az AHF (múzeum) eseményeire, meg az akkor még aktív Bessenyei Öregdiák Kör és Vers Hangja Kör rendezvényeire jártam, majd gyorsan felfedeztem az itteni gazdag magyar kultúrát és az egymással szorosan együttműködő magyar szervezeteket. Ahol tudok, igyekszem segíteni, így rendszeresen önkénteskedtem a HAAC és a Széchenyi Magyar Iskola rendezvényein. 2025 őszétől töltöm be az igazgatói pozíciót. Célom, hogy diákjainknak színvonalas, modern oktatást és magyarságuk mélyebb megélését, oktatóinknak pedig jó hangulatú közösséget és a sikeres munka örömét nyújtsuk, az Iskola hagyományait megtartva.
12 évvel ezelőtt lettem a Széchenyi Magyar Iskola tagja. 8 évig voltam az iskola szülői munkaközösségének tagja, ebből több éven át az elnöke, majd 2 évig igazgatói tisztséget töltöttem be. Egy év szünet után visszatértem, mint igazgatóhelyettes.
Szívügyemnek tekintem, hogy gyermekeink elsajátítsák a magyar nyelvet, megismerjék a magyar kultúrát, hagyományokat. Célom, hogy ezeket az értékeket megőrizzük, és tovább vigyük, mert ez a kötelességünk. A magyar nyelv tanításának sikere a családok és az iskola közös együttműködésében rejlik. Hatalmas ajándék az, hogy itt Amerikában a gyerekeknek lehetőségük van megtanulni a magyar nyelvet, magyarul írni, olvasni.
"Az, ki honi nyelvünk mellett van, nemzetünk életét hordja a szívében!" Széchenyi István
Óvodapedagógusként dolgozom, diplomámat az ELTE-n (Eötvös Loránd Tudományegyetem) szereztem. Hiszem, hogy az óvodáskor meghatározó a gyermekek életében, ezért számomra a legfontosabb, hogy minden gyermek biztonságban, szeretetteljes légkörben fedezhesse fel a világot.
Munkám során a játékra, a mesére, a mozgásra és a közös élményekre építek, figyelve minden gyermek egyéni fejlődési ütemére és érdeklődésére.
Bízom benne, hogy közös munkánk során sok vidám, tartalmas napot tölthetünk együtt a gyerekekkel.
Az idei év ABC osztályának tanító nénije vagyok. 2011-ben kezdtem pályafutásomat a Széchenyi Magyar Iskolában. Azóta is nagy szeretettel és odaadással tanítom a gyerekeket. A 15 év alatt foglalkoztam szinte minden korosztállyal, Pici Macisoktól egészen 5. osztályig.
Civil életben ápolónő vagyok, a helybéli katólikus templom egyik kántora valamint 5 gyermekes édesanya. A magyar nyelv és kultúra tanítása valamint a magyarság iránti szeretet átadása nagyon fontos számomra. Hiszem és vallom, hogy ez a magyar iskola ad egy olyan élményt és tudást gyerekeinknek, amitől ők jobb és különlegesebb emberré válnak.
Az ABC osztályban a hangsúly a magyar ABC betűinek tanításán, az olvasás és írás bevezetésén van sok mondókával, népzenével, népmesével és népi játékkal meghintve. Ez az osztály egy híd, egy átvezetés az óvoda és az iskola között.
A Széchenyi Magyar Óvoda egyik óvónénije vagyok. Különösen közel áll hozzám ez a közösség, hiszen én magam is a magyar óvodába és iskolába jártam, így gyerekkorom óta fontos része az életemnek a magyar nyelv és kultúra. Nagy öröm számomra, hogy most már óvónéniként lehetek részese ennek a közösségnek, és továbbadhatom a következő generációnak mindazt, amit én is itt tanultam és megtapasztaltam. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, közösen játszani, énekelni, mondókázni és új dolgokat felfedezni. Fontosnak tartom, hogy minden gyermek szeretetteljes, vidám és biztonságos környezetben érezze magát. Nagyon hálás vagyok, hogy én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a magyar nyelvet és hagyományainkat.
A Pici Maci foglalkozás vezetője vagyok már 3 éve, korábban is tanítottam a Széchenyi Magyar Iskolában és Óvodában. Tanítói képesítésemet Magyarországon, Debrecenben szereztem meg. Örömmel tölt el , hogy távol a hazámtól is gyermekekkel foglalkozom. Számomra a legszebb hivatás !
Hiszek abban , hogy a legfontosabb a biztonságos , szeretetteljes légkör, ahol minden kisgyerek önmaga lehet és a játékos foglalkozáson fedezheti fel a világot . Ezenkívül fontos részemről a türelem és a sok nevetés. Kislányommal együtt kezdtük a Pici Macit, az első évben meg szülőként, aztán már oktatóként. Gyermekem jelenleg az óvodába jár .
“‘Pici kezek , apró csodák , itt kezdődnek az első csodás csodák !”
Román Mónikának hívnak, és immár 13 éve vagyok a Széchenyi Magyar Iskola tanári karának oszlopos tagja.
2000-ben fejeztem be tanulmányaimat marketing–reklám szakon, majd ezt követően a Gábor Dénes Főiskolán folytattam, ahol 2004-ben végeztem.
Szívügyemnek tekintem anyanyelvünk és kultúránk megőrzését, valamint továbbadását. Nincs annál nagyobb öröm és büszkeség számomra, mint amikor a gyermekeket négy éven keresztül az első betűk megtanulásától az utolsó közös évünkig kísérhetem, amikor már író-olvasó diákokká válnak. Mindezt szeretetteljes tanítással teszem, miközben folyamatosan erősítem és táplálom bennük a magyarság iránti identitásuk gyökereit.
„Egy kincs van minden nemzetnek adva,
míg azt megőrzi híven, addig él.
E kincs neve: Édes anyanyelv.”
— Jókai Mór